2025. Förgeteg hava (Január) 22.-e - Vince, Artúr neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Üdvöz-lap - Makultur.hu
Ajánlók

Üdvözöljük a Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány(ának) Honlapján

Sok még a tennivalónk...

Csakhogy egy látványosabb teendőre rávilágítsunk

Legyen közkincs a Szent-Györgyi Emlékház !

Ez az egyetlen olyan ház, amelyet Nobel-díjból vásárolt Valaki Magyarországon.
Mégpedig az egyetlen magyar-magyar Nobel-díjasunk .
Ennek ellenére (képviselői indítványom ellenére) 2002-ben a Város önkormányzata elmulasztotta megvásárolni
és méltó emlékhellyé alakítani a Nobel-díjas villát…

Képviselőként kezdeményeztem, hogy legyen (helyileg) védett a Nobel-díjas villa.

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – az egész Kárpát-medencében – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el a tudományos sikerét, és itthon is várta be a világraszóló kitüntetés hírét…
Sőt azután is itt maradt, amíg a Sztálin halálos fenyegetése világgá nem űzte...

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is.
Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és nekiadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – sikere városához, Szegedhez hű maradt.

Végül a Nobel-díja pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, amelyben 1940-től 45-ig lakott.
A német megszállás (Gestapo) megfigyelte, de azoktól akkor a magyar csendőr őrizte...
Végül a szovjetek (Berija) halálos fenyegetése kényszerítette a Hazája elhagyására.

Két évtizede a város és a szegedi egyetem hatóköréből kicsúszott e tudománytörténeti kincs.

Akkor alapítványt hoztam létre, hogy az ilyes értékeink többé el ne veszhessenek !

Most új esély nyílik, hogy Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehessen a
fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas szép kertje.

Szent-Györgyi hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte.
A Dr. Zallár Andor által Amerikából hazahozott és rendezett hagyaték évtizedeken át az egyetem pincéjében porosodott (jobb esetben csak porosodott), és máig is csak méltó elhelyezésére vár.

Alapítványom a ház eredeti berendezésének, a bútoroknak a fölkutatását is vállalja...
Dergán Ádám – Orvosok Lapja – 2009. november

A kert alkalmas a konferenciákat megnyitó dísz-fogadások rendezésére és a ház pedig alkalmas jeles vendégek fogadására.
A közbülső időkben iskolák múzeumi (jellegű) látogatására…

A Ház a magyar Nobel-díj(as) és a C-vitamin történetének ékszerdoboza lehet.
Ezen dolgozom 22 éve…

Szent-Györgyi szellemi örökségével, a hagyaték muzeális tárgyaival
és ezek mellett akár ultramodern technikai eszközökkel is tehetjük élőbbé a jeles házat…
A kert tisztásán pörgő C-vitamin hologramtól a falakon az elhaladáskor megjelenő Szent-Györgyi-képekig és filmekig
sok modern dologgal válhat valóban élővé e villa…

Természetesen csakis alapítványi tulajdonban tudom elképzelni a Nobel-díjas villa biztos jövőjét.
Alapítványunk szívesen vállalja a méltó berendezését és működtetését.

Jelentős cégek is részt vesznek a kezdeményezésünkben, mint a Telecom, a Pannon Pharma
és remélhetőleg az egész magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom.

Az alap költségvetéshez közadakozás bevonását is tervezem.
Természetesen kormányzati hozzájárulásra is számítok.
A Ház megújításához és az eredetihez hasonlóvá, ill. múzeummá alakításához közösségi összefogást szervezünk.

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány vállalja az Emlékház és a Múzeum üzemeltetését.

Tisztelettel :
Dr. Szabó László

Támogató aláírásukat addig is örömmel vesszük :

Legyen közkincs a Szent-Györgyi Emlékház ! – Írja alá Ön is !

A Királyi Palota egykor és ma


Magyar Ünnepeket és (nagybetűs) Ünnepnapokat is tervezünk:

Áldás hava 22.-e - Nemzeti Ünnepünk - Nándorfehérvár Napja

Nemzeti Ünnepünk e nap - bár hivatalosan még nem az...

A mi örökségünk Nándorfehérvár diadala, és nem holmi idegen május elsejék, ahogyan november 7.-ék sem...

Ha munkaszüneti nap, hát a magyarnak Áldás hava (július) 22.-e, a Diadal Napja illendő, ünnepléssel, hagyományőrző fölvonulásokkal, korabeli hőseinket és vitézségüket idéző gyermekprogramokkal.

A Nándorfehérvári Diadal 555. évfordulója alkalmából a Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány ezúton indítványozza Áldás hava (július) 22.-e nemzeti ünnepnappá és - május elseje helyett - munkaszüneti nappá nyilvánítását Magyarországon.

Tisztelettel: Dr Szabó László

Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

Alapító



U.i.: A május elsejei avítt kötődéstől igazán meg kellene már szabadulnia a modern magyarságnak. Egy érett nemzethez nem méltó a sajátja helyett más évfordulóit ünnepelgetni. Majd ünnepli azt, aki akarja. Bárki kiveheti a szabadságát és vigadhat. Ahogyan megszabadultunk a november 7.-étől, úgy könnyedén megszabadulhatunk a május elsejéktől is. Meghagyva persze az ünneplés lehetőségét annak, akinek világnézete, vagy vallása úgy kívánja.



A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, 19. századi festő munkája.

A kép közepén kereszttel a kezében a győzelembe vetett hit hőse, Kapisztrán János.